A helyszíni faaprítás teljesítményét nem csak az aprítógép határozza meg. A felmérés, az anyagrendezés, a rakodás, a járműcsere és az átvételi követelmény együtt alakítja a projektet.
A gép csak egy eleme a rendszernek
Egy nagy teljesítményű aprítógép önmagában nem garantál nagy napi teljesítményt. Ha az alapanyag rendezetlen, a rakodógép várakozik, a szállítójármű nem tud megfordulni, vagy a fogadóhely nincs felkészülve, az egész munkalánc lelassul. A mobil faaprítást ezért összehangolt logisztikai projektként érdemes kezelni.
A tényleges teljesítmény függhet:
- a faanyag fajától, átmérőjétől és nedvességétől;
- a gallyas, leveles és szálas részek arányától;
- a szennyeződéstől és az anyag rendezettségétől;
- a depó elrendezésétől;
- a rakodógép kapacitásától;
- a kívánt szemcsemérettől;
- a kések és más kopóalkatrészek állapotától;
- a tereptől és az időjárástól;
- a szállítójárművek fordulóidejétől;
- a fogadóhely nyitvatartásától és átvételi sebességétől.
Ezért egy korábbi projekt napi mennyisége nem vihető át automatikusan egy másik helyszínre.
1. Igényfelmérés
Az első egyeztetés célja, hogy kiderüljön: pontosan mi a feladat és mi lesz a végtermék útja.
- Milyen eredetű és állapotú a faanyag?
- Körülbelül mennyi van belőle, és milyen mértékegységben becsülték?
- Mekkora a jellemző és a legnagyobb átmérő?
- Egy helyen depózott vagy a területen szétszórt az anyag?
- Tartalmaz-e földet, követ, fémet, kötözőanyagot vagy más idegen anyagot?
- Milyen terméket kér a fogadóhely?
- Hova, milyen ütemben kell elszállítani?
- Milyen jármű és munkagép jut be biztonságosan a területre?
Fotó és térképi helyzetkép sokat segít, de összetett vagy nagy volumenű munkánál nem helyettesíti a helyszíni bejárást.
2. Helyszíni bejárás és kockázatfelmérés
A bejáráson nemcsak az anyagot, hanem a teljes munkaterületet vizsgálni kell:
- bejárat szélessége és teherbírása;
- útburkolat, sárveszély, lejtés és oldalirányú dőlés;
- fordulási és tolatási lehetőség;
- hidak, átereszek és súlykorlátozások;
- légvezetékek és föld alatti közművek;
- épületek, kerítések, árkok és fák;
- közúti vagy gyalogos forgalom;
- tűzvédelmi és környezetvédelmi körülmények;
- a gépek biztonságos felállítási helye;
- a ki- és belépők ellenőrzése.
A munkaterület forgalmi rendjét úgy kell megtervezni, hogy a rakodógép, az aprító és a szállítójárművek mozgása ne keresztezze szükségtelenül egymást. A munkaterületet illetéktelenek elől el kell határolni, a biztonsági távolságokat pedig a gép gyártói utasítása és a kockázatértékelés alapján kell kijelölni.
3. Engedélyek és felelősségi körök
A projekt előtt írásban célszerű rögzíteni:
- ki jogosult rendelkezni az anyaggal;
- ki biztosítja a területhez való hozzáférést;
- szükséges-e fakivágási, erdészeti, természetvédelmi vagy közútkezelői engedély;
- ki felel a közműadatokért és az esetleges forgalomterelésért;
- ki igazolja az anyag eredetét;
- ki biztosítja a fogadóhelyet és az átvételi időablakot.
Védett, erdőnek minősülő vagy közterületi helyszínen különösen fontos a jogi ellenőrzés. A gép munkaterületre érkezése nem pótolhat hiányzó engedélyt.
4. Az alapanyag előkészítése
Az aprítási teljesítmény egyik legnagyobb ellensége a rendezetlen depó. Jó előkészítésnél:
- az anyag adagolható irányban fekszik;
- a vastag és vékony részek kezelhetően keverhetők;
- a rakodógép talajfelszedés nélkül eléri;
- nincs bekeverve drót, lánc, műanyag, kő vagy bontási hulladék;
- az aprító és a rakodó stabil talajon áll;
- az anyagmozgatás útja rövid;
- marad hely a szállítójárműnek.
Ha a faanyag még álló növényzet, szétszórt ág vagy nehezen megközelíthető területen található, az aprítás előtt külön döntési, közelítési, darabolási és depózási munkafázisra lehet szükség.
5. Géplánc és ütemezés
A gépláncot a leglassabb művelethez kell kiegyensúlyozni. Egy tipikus rendszer elemei:
- alapanyagot rendező vagy közelítő gép;
- adagoló vagy rakodógép;
- mobil aprítógép;
- közvetlenül töltött vagy depóból rakodott szállítójármű;
- szükség esetén mérlegelés vagy helyszíni minőség-ellenőrzés.
Ha az aprító gyorsabban termel, mint ahogy a járművek elszállítják az anyagot, várakozás vagy ideiglenes depó keletkezik. Ha a rakodás lassabb, az aprító kihasználatlan. A fordulóidőt útvonal, forgalom, rakodási idő, fogadóhelyi várakozás és kirakás alapján kell becsülni, majd tartalékidővel tervezni.
6. Próbaüzem és első tétel
Változó alapanyag vagy szigorú átvételi követelmény esetén érdemes az első tételt ellenőrizni, mielőtt a teljes mennyiség elkészül. Vizsgálható a szemcseméret, a túlméretes darabok és a finomrész aránya, a látható szennyeződés, a rakodhatóság, a jármű töltése és a fogadóhely visszajelzése.
A gépbeállítás módosítható, de a kosár- vagy rostaméret nem jelent minden részecskére vonatkozó, milliméterpontos garanciát.
7. Folyamatos munkavégzés
A stabil üzemhez egyértelmű kommunikáció kell a gépkezelők, a rakodó, a járművezetők és a munkairányító között. Rögzíteni kell:
- a munkaterület forgalmi rendjét;
- a gépek megközelítési zónáit;
- a vészleállítás és a jelzés rendjét;
- az idegen anyag észlelésekor követendő eljárást;
- a járműcsere módját;
- a minőség-ellenőrzés gyakoriságát;
- az üzemszünet és karbantartás időpontját.
Aprítógép közelében csak képzett és kijelölt személy dolgozhat. Burkolatot nyitni, elakadást megszüntetni vagy karbantartást végezni kizárólag a gyártói eljárás szerinti teljes leállítás, energia-leválasztás és a tárolt energia biztonságos megszüntetése után szabad.
8. Szállítás és átadás
Közvetlen járműtöltésnél figyelni kell az egyenletes rakodásra és a megengedett tengelyterhelésre, nem csak az össztömegre. Az apríték térfogata, tömege és nedvessége változó, ezért a raktér „tele” állapota nem bizonyítja a rakomány pontos mennyiségét.
Átadáskor célszerű rögzíteni a fuvar azonosítóját, a felrakás idejét és helyét, az alapanyag megnevezését, a mérlegjegyet, a mintavétel adatait, a fogadóhely visszaigazolását és az esetleges eltérést.
9. Területrendezés és lezárás
A munka akkor tekinthető késznek, ha az előre rögzített átadási állapot is teljesült. Tisztázni kell, hogy a feladat tartalmazza-e a visszamaradt finom anyag összegyűjtését, a tuskó és gyökér kezelését, a depóhely rendezését, az ideiglenes út vagy forgalomtechnika bontását, az esetleges talajkárok helyreállítását és a teljesítés fényképes dokumentálását.