A tüzifáról általában

A fa kivágásakor annak víztartalma még igen magas, a fa tömegének kb. 50%-a körül van. Nagyjából egy év alatt szárad a fa természetes körülmények között légszáraz állapotúra. A légszáraz fa még mindíg 15-20% vizet tartalmaz. A fa vásárlásakor érdemesebb köbméterben megállapodni, mert az űrmérték kevésbé víztartalom függő, mint a fa tömege. A fa eltüzelésekor érdemes odafigyelni annak víztartalmára, mert ha túl sok a fában a víz, akkor nagyon lecsökken a tüzelés hatékonysága. Az égés során a fából elpárolgó víz ugyanis hőt von el, így fából elgőzölögtetett víz nagy energiát emészt fel, ez már komoly energiaveszteség. Amellett, hogy a nedves fa tüzelése gazdaságtalan, még az égés is máshogy zajlik le. Az égéstérben a tökéletlen égés következtében az értékes fagázok eltávoznak a kéményen át vagy bekormolják a kéményt. A bekormolt és eltömődött kémény szennyezi a levegőt és további veszélyforrásokat is rejteget!

Néhány fafaj fűtőértéke légszáraz állapotban:

Mikor vásároljunk?

A frissen kivágott fa víztartalma meglehetősen magas, ezért érdemes már most, a nyári időszakban megvásárolni a tűzre valót, hogy a hasáboknak legyen idejük kiszáradni. Javasolt minél előbb felhasogatni a fát, majd azt jól szellőző helyen tárolni, ezzel is növelhetjük a tűzrevaló fűtőértékét, amely száraz fa esetében kétszer nagyobb is lehet, mint egy úgynevezett nyers hasáb elégetésénél. Ideálisak a 10 és 40 centiméter közötti átmérőjű darabok, mert ezek még könnyen hasíthatóak, de már megfelelő tömeget képvisel egy-egy hasáb.

Milyen fafajt vegyünk?

• Az állami erdőtársaságok lapja, A mi erdőnk idei első számában közölt egy hasznos összeállítást ezzel a kérdéssel kapcsolatban, mely szerint:
• Bükk: Fülledésre hajlamos fa, ezért a lehető leggyorsabban hasítani kell, de még így is több időre van szüksége a kiszáradáshoz. Kéreg alig van rajta, de a hamuja az égés után több mint az átlag. Ha megfelelően kezelik, igen kiváló a fűtőértéke.
• Tölgy: Magas fűtőértékű fafajta, érdemes nyáron kivágni, hogy legyen elég ideje száradni. Kérge vastagabb a bükknél. Jól hasad. Az egyik legjobban használható (nem csak tüzelésre).
• Gyertyán: Kérge nagyon vékony. Sűrűsége miatt is sokan szeretik, jó tudni azonban, hogy ezt is időben kell felvágni, mert a vágásfelület beszáradása után már nehéz hasogatni. Ráadásul fülledésre szintén érzékeny. Igen jó a fűtőértéke.
• Cser: Jól beindított tűznél sokáig képes tartani a parazsat. A legnehezebb fafajok egyike, de hajlamos a fülledésre, ezért fel kell hasogatni, viszont a legtöbb esetben ez könnyű művelet. Ennek van a legtöbb időre szüksége a száradáshoz, különben szinte csak parázslik a tűzön.
• Akác: Nyers, nedvesebb állapotban is viszonylag jól ég, ezért is közkedvelt tűzifa. Jól és könnyen hasad, de azért vannak igen kemény göcsös kivételek. Vastag kérge száradáskor leválik róla, ami piszkol, de ez a kéreg szárazon kiváló gyújtós lehet.
• Fenyők: Jól hasíthatók, de hazánkban ritkán értékesítik tűzifaként, mert nagyon hirtelen ellobban és puffer nélkül a hő távozik a kéményen át. A tölgyhöz képest majd háromszor annyi kell belőle. Gyantatartalmuk miatt egyébként sem ajánljuk pl. értékes cserépkályhákhoz.

A tűzifa a történelem során mindig is az egyik legelérhetőbb, legpraktikusabb tüzelő volt, amely ráadásul megújuló energiaforrásnak minősül, hiszen Magyarországon évről-évre folyamatosan nő az erdőterület aránya. Ha lehet, éljünk ezzel a lehetőséggel, és válasszunk jó minőségű faanyagot, hogy megkíméljük magunkat az esetleges bosszúságoktól, károktól!