Tüzifa

A tüzifáról általában

A fa kivágásakor annak víztartalma még igen magas, a fa tömegének kb. 50%-a körül van. Nagyjából egy év alatt szárad a fa természetes körülmények között légszáraz állapotúra. A légszáraz fa még mindíg 15-20% vizet tartalmaz. A fa vásárlásakor érdemesebb köbméterben megállapodni, mert az űrmérték kevésbé víztartalom függő, mint a fa tömege. A fa eltüzelésekor érdemes odafigyelni annak víztartalmára, mert ha túl sok a fában a víz, akkor nagyon lecsökken a tüzelés hatékonysága. Az égés során a fából elpárolgó víz ugyanis hőt von el, így fából elgőzölögtetett víz nagy energiát emészt fel, ez már komoly energiaveszteség. Amellett, hogy a nedves fa tüzelése gazdaságtalan, még az égés is máshogy zajlik le. Az égéstérben a tökéletlen égés következtében az értékes fagázok eltávoznak a kéményen át vagy bekormolják a kéményt. A bekormolt és eltömődött kémény szennyezi a levegőt és további veszélyforrásokat is rejteget!

Néhány fafaj fűtőértéke légszáraz állapotban:

Fafaj kWh/m3 kWh/kg
Bükk 2100 4,2
Tölgy 2100 4,2
Gyertyán 2100 4,2
Akác 2100 4,1
Kőris 2100 4,2
Juhar 1900 4,1
Nyír 1900 4,3
Szil 1900 4,1
Éger 1500 4,1
Nyár 1400 4,2
Fűz 1400 4,1
Erdeifenyő 1700 4,4
Vörösfenyő 1700 4,4
Lucfenyő 1600

4,4

Mikor vásároljunk?

A frissen kivágott fa víztartalma meglehetősen magas, ezért érdemes már most, a nyári időszakban megvásárolni a tűzre valót, hogy a hasáboknak legyen idejük kiszáradni. Javasolt minél előbb felhasogatni a fát, majd azt jól szellőző helyen tárolni, ezzel is növelhetjük a tűzrevaló fűtőértékét, amely száraz fa esetében kétszer nagyobb is lehet, mint egy úgynevezett nyers hasáb elégetésénél. Ideálisak a 10 és 40 centiméter közötti átmérőjű darabok, mert ezek még könnyen hasíthatóak, de már megfelelő tömeget képvisel egy-egy hasáb.

Milyen fafajt vegyünk?

  • Az állami erdőtársaságok lapja, A mi erdőnk idei első számában közölt egy hasznos összeállítást ezzel a kérdéssel kapcsolatban, mely szerint:
  • Bükk: Fülledésre hajlamos fa, ezért a lehető leggyorsabban hasítani kell, de még így is több időre van szüksége a kiszáradáshoz. Kéreg alig van rajta, de a hamuja az égés után több mint az átlag. Ha megfelelően kezelik, igen kiváló a fűtőértéke.
  • Tölgy: Magas fűtőértékű fafajta, érdemes nyáron kivágni, hogy legyen elég ideje száradni. Kérge vastagabb a bükknél. Jól hasad. Az egyik legjobban használható (nem csak tüzelésre).
  • Gyertyán: Kérge nagyon vékony. Sűrűsége miatt is sokan szeretik, jó tudni azonban, hogy ezt is időben kell felvágni, mert a vágásfelület beszáradása után már nehéz hasogatni. Ráadásul fülledésre szintén érzékeny. Igen jó a fűtőértéke.
  • Cser: Jól beindított tűznél sokáig képes tartani a parazsat. A legnehezebb fafajok egyike, de hajlamos a fülledésre, ezért fel kell hasogatni, viszont a legtöbb esetben ez könnyű művelet. Ennek van a legtöbb időre szüksége a száradáshoz, különben szinte csak parázslik a tűzön.
  • Akác: Nyers, nedvesebb állapotban is viszonylag jól ég, ezért is közkedvelt tűzifa. Jól és könnyen hasad, de azért vannak igen kemény göcsös kivételek. Vastag kérge száradáskor leválik róla, ami piszkol, de ez a kéreg szárazon kiváló gyújtós lehet.
  • Fenyők: Jól hasíthatók, de hazánkban ritkán értékesítik tűzifaként, mert nagyon hirtelen ellobban és puffer nélkül a hő távozik a kéményen át. A tölgyhöz képest majd háromszor annyi kell belőle. Gyantatartalmuk miatt egyébként sem ajánljuk pl. értékes cserépkályhákhoz.

A tűzifa a történelem során mindig is az egyik legelérhetőbb, legpraktikusabb tüzelő volt, amely ráadásul megújuló energiaforrásnak minősül, hiszen Magyarországon évről-évre folyamatosan nő az erdőterület aránya. Ha lehet, éljünk ezzel a lehetőséggel, és válasszunk jó minőségű faanyagot, hogy megkíméljük magunkat az esetleges bosszúságoktól, károktól!